Pólyi Csaba:
A mexikói migráció okai és néhány következménye
A legális és illegális migráció a globális világ egyik jellemzőjévé vált az elmúlt évtizedekben. Az egypólusú világ vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok és déli szomszédja, a Mexikói Egyesült Államok között lévő 3 152 km hosszú határ a háromoldalú (Kanada is részese) szabadkereskedelmi megállapodás 1994-es életbe lépése óta a világ egyik legforgalmasabb határa lett. Az USA-ban a legutóbbi (2000) népszámlálás szerint mintegy 39-40 millió hispán/latin származású ember él, aminek közel 2/3-a mexikói származásúnak vallja magát.
A világ legjelentősebb emigrációjának gyökerei részben történelmiek (XIX. századi területvesztés), nagyobb részben azonban gazdasági és szociális természetűek. A mexikóiak beáramlása gazdasági szükségszerűség, de kezdi megváltoztatni az ország etnikai összetételét annak politikai következményeivel együtt. Mexikóban pedig a hazautalások révén enyhíti a nyomort, csökkenti a szociális feszültségeket, de a szavazati jog felvetésével veszélyes vizekre csábíthatja a mexikói politikai pártokat.
A szerzőről:
A szerző közgazdász, diplomata, a Pécsi Tudományegyetem végzős PhD hallgatója. Posztgraduális tanulmányokat folytatott biztonságpolitikai (G. C. Marshall European Center for Security Studies, Garmisch) és európai ismeretekből (Ecole Nationale d'Administration), valamint nemzetközi kapcsolatokból (Instituto Matías Romero de Estudios Diplomaticos, México). Több, mint 20 éve foglalkozik Latin-Amerikával, tanulmányai jelentek meg a mexikói politikai rendszer fejlődéséről, a mexikói-amerikai viszonyról, valamint az EU - Latin-Amerika kapcsolatokról. A Geopolitikai Tanács Alapítvány Kuratóriumának tagja.
|
