|
Jordán Gyula:
A kínai reformfolyamatot kísérő ideológiai áramlatok és viták 1979-től napjainkig (I. rész)
A két részből álló tanulmány azokkal az ideológiai áramlatokkal foglalkozik, amelyek a reformidőszakban a legjelentősebb hatást gyakorolták. Az első részben először két olyan ideológia bemutatására kerül sor, amely a hatalom magatartását, felfogását lényegében az egész reformidőszakban meghatározza, illetve befolyásolja, a második rész legnagyobb terjedelemben a nacionalizmussal foglalkozik.
Szalai András:
Kiotón innen és túl - Az amerikai csatlakozás esélyei
A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok magatartását vizsgálja a nemzetközi és nemzeti szintű politikai folyamatokon keresztül, melyek a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-es létrehozásához, majd annak 2001-es amerikai bukásához vezettek. Választ ad arra a kérdésre, hogy egy látszólag nem ratifikálható szerződést miért írt alá a Clinton-adminisztráció, egyúttal az okok feltárásával utat mutat az amerikai csatlakozás esélyeinek vizsgálatához.
Kasnyik Márton:
Államépítés antropológiai perspektívából
Az esszé alapfeltevése szerint az államépítés gyakorlati projektjeinek jelenlegi sikertelensége nagy részben az azt alátámasztó elméleti diskurzus gyengeségei miatt tapasztalható. A politikai- és szociálantropológai kutatások nézőpontjainak és belátásainak felhasználásával olyan kritika hozható létre, amely mind deskriptív, mind normatív értelemben korrigálja az államépítés uralkodó elméletét. A tanulmányban néhány olyan szempont kerül kifejtésre, amelyek ezen antropológiai államépítés-kritika kiindulópontjául szolgálhatnak.
Friedmann Viktor:
A konfliktuskezelés új terepei - Az államon belüli konfliktusok regionális, inter- és transznacionális dimenziói
A tanulmány érvelése szerint az államokon belüli konfliktusok mélyen beágyazódnak a kialakulásukat és lefolyásukat meghatározó regionális, inter- és transznacionális hálózatokba és folyamatokba. Lényeges tehát a fenti szinteknek megfelelő (regionális, globális) szabályozási keretek kidolgozása. A konfliktusok kialakulásáért felelős rendszerszintű problémák a konfliktus-prevenció strukturális megközelítésének szükségességére mutatnak rá.
Demkó Attila:
Az Ír Köztársasági Hadsereg stratégiája és az arra adott brit válasz napjaink gerillaháborúinak tükrében
Az afganisztáni tálib rezsim 2001-es felszámolása és Irak 2003-as megszállása két igen összetett és makacs gerillaháborúhoz vezetett, amelyek a világ legjobban képzett hadseregei sem tudtak felszámolni az elmúlt évek alatt. A megoldás keresése jelentős figyelmet irányított a történelmi párhuzamokra, és ezek közül az egyik legfrissebb és az analógiák terén leginkább használható az észak-írországi konfliktus.
Csizmadia Sándor:
Nekrológ: Bob Denard - A "köztársaság kalózkapitányának" halálára
Wintermantel Péter: Kétpárti váltórendszer és hagyományos globális hatalom: Forgatókönyvek a japán politika normalizációjához
Inogucsi Takasi: Japán politika
|
