Jordán Gyula:
A kínai reformfolyamatot kísérő ideológiai áramlatok és viták 1979-től napjainkig (II. rész)
A két részből álló tanulmány azokkal az ideológiai áramlatokkal foglalkozik, amelyek a reformidőszakban a legjelentősebb hatást gyakorolták. (Az áttekintés természetesen semmiképpen sem tekinthető teljesnek.)
Az első részben először két olyan ideológia bemutatására kerül sor, amely a hatalom magatartását, felfogását lényegében az egész reformidőszakban meghatározza, illetve befolyásolja: ezek a pragmatizmus és az ún. békés evolúció elleni harc. Ezt követően két olyan irányzattal foglalkozom, amelyek jelentkezésénél, illetve befolyásának alakulásánál az 1989-es Tienanmen téri véres események képezték a fő határvonalat: a neo-autoritarianizmus és a neo-konzervativizmus. Ezek a hatalmi elitet is elérő áramlatok azonban nem váltak olyan általánosan követett irányzattá, mint a megelőzőek.
A második rész legnagyobb terjedelemben a nacionalizmussal foglalkozik, amit indokolttá tesz az, hogy általános megítélés szerint nemcsak a hatalom, hanem a kínai tömegek gondolkodását leginkább ez jellemzi és befolyásolja. Történelmi előzményeinek rövid bemutatása után különböző gondolati alapjait és megnyilvánulási formáit tekintem át. Végül röviden érintem a liberalizmus, illetve a szociáldemokrácia kérdéskörét, amelyek közül csak az utóbbi jelentkezik a hatalom szintjén.
A tanulmány első része a Kül-Világ 2007/3-4. számában jelent meg.
A szerzőről:
Jordán Gyula ny. docens, történész. Kutatási területe Kína XX. századi története különös tekintettel a reformidőszakra.
|