Csige Zoltán:
Nemzeti bíróságok, mint a palesztin-izraeli konfliktus újabb színterei – az univerzális joghatóság alkalmazásának egyes kérdései
A nemzetközi sajtó egyre gyakrabban számol be olyan magas rangú izraeli katonákról és politikusokról, akiket a legsúlyosabb bűncselekmények – háborús és emberiesség elleni bűnök, illetve népirtás – elkövetése miatt kísérelnek meg külföldön letartóztatni és bíróság elé állítani. Az esetek érdekessége, hogy a vélt elkövetőknek nem egy nemzetközi törvényszék előtt kellene felelniük tetteikért, hanem az univerzális joghatóság alapján arra nyílhat lehetőség, hogy valamely, a palesztin-izraeli konfliktuson kívül álló ország nemzeti bírósága előtt. Úgy tűnik tehát, hogy a palesztin-izraeli konfliktus egy új színtérrel gyarapodott, ahol a felek jogi eszközökkel folytatják küzdelmüket, az ellenségeskedésben egyébként nem részes államok hatóságainak bevonásával.
A tanulmány az univerzalitás-elv történetének, jellemzőinek rövid áttekintése mellett a közelmúlt fontosabb palesztin-izraeli vonatkozású eseteit sorra véve arra keresi a választ, hogy miért vált az univerzális joghatóság az izraeliekkel szembeni eljárások egyik központi elemévé, és hogyan váltak semleges államok bíróságai a felek közötti konfliktus újabb küzdőterévé.
A szerzőről:
Csige Zoltán jogász, 2003-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, jelenleg ugyanitt harmadéves PhD-hallgató. Kutatási területe az arab-izraeli konfliktus, szűkebb értelemben pedig az oslói folyamat nemzetközi jogi vonatkozású kérdései. 2007 októbere óta a jeruzsálemi Héber Egyetemen ösztöndíjas vendégkutatóként az izraeli teleppolitikával foglalkozik.
|
