A Kül-Világban megjelent tanulmányok Profilok a nemzetközi politika fontosabb szereplőiről A Kül-Világban megjelent dokumentumok A Kül-Világban megjelent könyvismertetések A Kül-Világban megjelent interjúk
A Kül-Világ aktuális száma
A Kül-Világ régebbi kiadásai
A Kül-Világ impresszuma
Információk a Kül-Világgal kapcsolatban
Kül-Világ régiófigyelő
Hasznos linkek az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont oldaláról
Regisztráció és feliratkozás a hírlevélre
Kül-Világ hírlevél
Keresés a Kül-Világ oldalain
Az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont honlapja

V. évfolyam
2008/3-4.

A teljes lapszám egyben erről a hivatkozásról letölthető.

Gazdik Gyula:
Az egyiptomi külpolitika útja a szuezi válságig

    A tanulmány főképp az ötvenes évek első felének egyiptomi külpolitikai útkeresésével foglalkozik, s a korábbi korszakkal való kontinuitás elemek hangsúlyozásával árnyalni próbálja azt az álláspontot, hogy az 1952 júliusi forradalommal külpolitikai téren is egy új időszámítás kezdődött volna a Nílus-parti országban. Az írás igyekszik azt is érzékeltetni, hogy kairói külpolitika iránya jelentős hatással volt arabközi politikára, s a nagyhatalmaknak a térséggel kapcsolatos stratégiájára.

Jordán Gyula:
A kínai elit kérdéséhez

    "Végül egy olyan csoportról kell szólni, amely különösen a reformidőszakban a vezetői körbe kerülés egyik fontos bázisává vált: ez a mishu, amely szó szerint "titkos könyv"-et jelent, de általában titkárnak fordítják. A magas beosztású, vezető pozíciókban levő embereknek minden országban vannak segítői, mindenesei, de a kínai mishu fogalom kiterjedtebb, univerzálisabb, ugyanakkor személyesebb felelősségű és hatalommal rendelkező személyt takar. A párt és állami hierarchia minden szintjén, a csúcstól lefelé megtalálhatók, ezért az 1990-es évek elején a számukat mintegy 1 millióra becsülték. A szerepkör természetesen korábban is létezett, meglepő módon azonban a kínai bürokrácia nyugati tanulmányozói általában mellőzték a mishuk mindenütt jelenlevő és átható szerepét."

Udvari Bea:
A Loméi Egyezmények gazdasági hatásai Fekete-Afrikában

    Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a fejlődő országok, különösen az afrikai, karibi, csendes-óceáni (ún. ACP-) országok megsegítésére. Ennek kereskedelempolitikai eszközei között a legnagyobb jelentőségűek a meghatározott országoknak kereskedelmi kedvezményeket biztosító szerződések - úgy, mint a 25 éven keresztül szabad (vám- és kvótamentes) piacra lépést biztosító Loméi Egyezmények. A tanulmány statisztikai módszerekkel kísérletet tesz azok gazdasági hatásainak empirikus vizsgálatára az egyezményeket aláíró fekete-afrikai országokra vonatkozóan.

Páll Zoltán:
Rész és egész viszonya: törésvonalak Libanonban

    Libanon gyakorlatilag megalakulása óta konfliktusok színhelye: 1975 és 1990 között polgárháború tombolt az országban, a szíriai hadsereg 2005-ös kivonulása óta az állam ismét az összeomlás szélén áll. A tanulmány azt mutatja be, hogy a különböző felekezetek és klánok közt húzódó törésvonalak miként határozzák meg a cédrusok országának belpolitikai dinamikáját és miért teszik a térségbeli hatalmak küzdőterévé. A szerző azt igyekszik bebizonyítani, hogy amíg a libanoni társadalmat a szektarianizmus és a felekezetiség határozza meg, a feszültségek folyamatosan újratermelődnek és megakadályozzák a hosszú távú stabilitás létrejöttét.

Ravasz Ábel:
Kalózkodás Szomáliában: Puntland és a bukott államiság

    Az elmúlt hónapokban a támadások növekedő számának köszönhetően egyre több szó esik a szomáliai kalózkodásról. A jelenség hátterében Szomália bukása és széttöredezése áll. A kalózok azokból a halászokból lettek, akiknek jövedelmét az állami kontroll híján kialakuló nagybani orvhalászat a töredékére csökkentette. A kormányzat és a nemzetközi közösség tehetetlensége miatt az elmúlt néhány évben ők lettek a Szomália romjain alakuló törzsi régió, Puntland új társadalmi elitje.

Dr. Róth János: Szolgálatban Rákositól Antallig, 40 év a magyar diplomáciában
Kázmér Zsigmond: Excellencián innen és túl...