A Kül-Világban megjelent tanulmányok Profilok a nemzetközi politika fontosabb szereplőiről A Kül-Világban megjelent dokumentumok A Kül-Világban megjelent könyvismertetések A Kül-Világban megjelent interjúk
A Kül-Világ aktuális száma
A Kül-Világ régebbi kiadásai
A Kül-Világ impresszuma
Információk a Kül-Világgal kapcsolatban
Kül-Világ régiófigyelő
Hasznos linkek az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont oldaláról
Regisztráció és feliratkozás a hírlevélre
Kül-Világ hírlevél
Keresés a Kül-Világ oldalain
Az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont honlapja


Horváth András:
Az al-Huthi lázadás Észak-Jemenben

A tanulmány fő célkitűzése a 2004-ben kitört észak-jemeni al-Huthi lázadás elemzése, s ezáltal a legfontosabbnak vélt kérdések megválaszolása: Miért tört ki a felkelés? Kik a lázadók és mi a céljuk? Mindeddig miért volt képtelen a kormány véget vetni a lázadásnak? Vajon Szaúd-Arábia és Irán, a két versengő regionális hatalom, érintett a konfliktus elhúzódásában?

Az esszé első része a lázadás kulturális hátterének megvilágítását tűzi ki célul, s összegzi azt a releváns tudásanyagot, amely elengedhetetlen a lázadás elemzéséhez, ilyen például a törzsi rendszer, vagy a szektariánus sokszínűség. Ugyancsak fontos a modern Jemeni Köztársaság megalakulásának történetét áttekinteni, hiszen ez a folyamat egy több, mint ezer éves hatalmi berendezkedés radikális átalakulásához vezetett, s így komoly hatást gyakorolt a lázadókra. Az esszé első, leíró jellegű része a lázadás 2008-ig tartó eseményeinek és szereplőinek bemutatásával zárul.

A tanulmány második része az addig ismertetett hátteret felhasználva elemzi a lázadást, s azt statikus és dinamikus jellemzőire lebontva vizsgálja. A lázadás statikus tényezői: a felkelés földrajza, a könnyűfegyverek elterjedtsége és a külső támogatók szerepe, míg dinamikus változói: a konfliktus növekvő intenzitása, a változó harcmodor, illetve a szimpatizánsok táguló köre. Ezután a tanulmány a lázadás kitörésének okait próbálja feltárni, melyhez a törésvonal-elméletek nyújtanak elméleti alapot. A szektariánus (zaydita-vahhábita) és egyéb világi, társadalmi törésvonalak (pl. sayyid-nem sayyid) vizsgálata során kirajzolódik, hogy ezek szinergiája vezetett az ellentétek elmélyüléséhez, ami termékeny talajt képzett egy fegyveres konfliktus kitöréséhez.

A szerzőről:
Horváth András párhuzamosan folytat tanulmányokat a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák szak arab főszakirányán. Kutatási témája Arábia és Irán modern kori története, különös tekintettel a nem állami szereplőkhöz kapcsolódó konfliktusokra. A szerző jelenleg a Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztöndíjasaként arab nyelvi képzésben vesz részt Kuvaitban.