2010-ben több latin-amerikai állam, közöttük Mexikó, bicentenáriumot ül; a gyarmattartó spanyol korona elleni harcuk nyitányát, kétszáz éves függetlenségüket éltetik. Mexikó kétszeresen is ünnepelhet, hiszen a 2010-es év egyben a mexikói forradalom kitörésének centenáriuma. Az évfordulók összekötik a múltat és a jelent, ezért szembesítenek és köteleznek is, latin-amerikaiakat, mexikóiakat, európaiakat egyaránt, jobban megismerni és megérteni egymást. Jelen tanulmány az Európai Unió (EU) és Mexikó kapcsolatrendszerét vizsgálja Európa és Latin-Amerika relációján belül. Az elemzés a hatvanas évek kapcsolatfelvételeivel kezdődik, majd a hetvenes évek első generációs szerződései után a nyolcvanas éveket tárgyalja részletesebben. Három faktort emel ki: 1.) latin-amerikai gazdasági nyitás, 2.) az Európai Közösség (EK) szerepvállalása a közép-amerikai fegyveres konfliktusok rendezésében és 3.) Spanyolország és Portugália EK-tagsága, mint az évtizedben lezajlott szemléletváltozás, és a növekvő európai érdeklődés alapvető tényezői.

Az elemzés elkészítésekor mind európai, mind latin-amerikai forrásokat felhasználtam. Elsősorban uniós dokumentumokra, a mexikói Reforma napilap cikkeire, illetve a Külügyi Szemlében, és annak mexikói megfelelőjében, a Revista Mexicana de Política Exteriorban megjelent esszékre támaszkodtam.

teljes cikk letöltése pdf formátumban...

A szerzőről:
Szente-Varga Mónika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) történelem-angol szakon (2000), majd a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) modernkori történelem PhD programján (2005) végzett. 2005 és 2008 között Mexikóban oktatott az Universidad de las Américas, Puebla (UDLAP) és a Benemérita Universidad Autónoma de Puebla (BUAP) egyetemeken. A szerző doktori dolgozata Migración húngara a México entre 1901 y 1950 (Magyar kivándorlás Mexikóba 1901 és 1950 között) címmel 2007-ben jelent meg Mexikóban magyar-mexikói (SZTE- BUAP) közös kiadásban.