Lattmann Tamás - Szalai Anikó:
Szerkesztői előszó és levél az Olvasóhoz
Szemesi Sándor:
A diszkrimináció tilalma az emberi jogok európai rendszerében és a magyar jogrendben
A tanulmány bemutatja a hátrányos megkülönböztetés tilalma, mint különleges alapjog magyar Alkotmányban foglalt szövegváltozatának fejlődéstörténetét, és egyben összeveti a magyar alkotmányos szabályozást a legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumok tartalmával. A szerző a vizsgálódást nem csupán az elmélet oldaláról közelíti meg, hanem két, közel egy időben zajló, roma diákok hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos strasbourgi és magyar bírósági eljárás párhuzamos bemutatásával teszi teljessé.
Szalai Anikó:
Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezésének megjelenése a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában
A magyar Alkotmánybíróság a működésének kezdete óta hivatkozik az Európai Emberi Jogi Egyezményre és a Bíróság gyakorlatára, azonban míg kezdetben ez segített az AB számára az európai mérce felállításában, addig manapság már inkább eseti jellegű, csak további érvként szolgál. A cikk statisztikák és egyes jogok példáin keresztül vázolja az európai emberi jogi rezsim megjelenését az AB gyakorlatában, kitérve a jelenleg folyó alkotmányozás egyes kérdéseire.
Téglási András:
A tulajdonhoz való jog védelme Európában – az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatának fényében
A XXI. század elején Magyarországon az egyén alapjogi, ideértve a tulajdonhoz való alapjogi védelmének körét három bírói fórum hivatott biztosítani: a magyar Alkotmánybíróság, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió bírósága. Ezek az intézmények azonban nem működhetnek egymástól függetlenül. A magyar Alkotmánybíróság már működésének kezdete óta felhasználta a strasbourgi gyakorlatból kikristályosodó jogelveket és követelményeket. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxemburgi Európai Bíróság pedig hosszú évtizedeken keresztül kifejlesztette egységes tulajdonvédelmi rendszerét.
Váradi Szilvia:
Az uniós jog a tagjelölt államok alkotmánybíróságainak szemszögéből
A tanulmány vizsgálatának középpontjában a tanulmány készítése idején az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátország és Törökország alkotmánybíróságainak uniós joghoz való viszonyulása, az azzal kapcsolatban tett állásfoglalásaik állnak. A vizsgálat célja annak feltárása, vajon a szóban forgó tagjelöltek - a magyar Alkotmánybírósághoz hasonlóan - félnek-e az uniós joghoz nyúlni, azt hivatkozni, vagy éppen merészebben közelítik meg az egyes esetek elbírálását.
Csatlós Erzsébet:
A közös kül- és biztonságpolitika és a tagállami szuverenitás
A tanulmány az EU közös kül- és biztonságpolitikáját (KKBP) tekinti át abból a szempontból, hogy vajon valóban beszélhetünk-e a szó szoros értelemben közös politikáról, vagy a hatásköri szabályokat tekintve kizárólag egy keretmechanizmusról lehet szó, amely közös célkitűzések fényében próbálja azonos mederbe terelni a tagállamok kül- és biztonságpolitikáját, amelynek sikere a tagállamok kompromisszumkészségén és alkalmazkodási képességén áll. E tekintetben Magyarország maximálisan együttműködő.
Fejes Zsuzsanna:
Az önkormányzatok alkotmányos helye és szerepe a határon átnyúló együttműködések rendszerében
A tanulmány az állami és szubnacionális (regionális és lokális) szintek közötti hatáskörök megosztását vizsgálja a többszintű kormányzás elméletének segítségével, melynek során elemzi az önkormányzatok alkotmányos helyzetét, valamint határon átnyúló kapcsolataik nemzetközi jogi és EU-jogi feltételeit az európai területi együttműködések rendszerében.
Pintér Edit:
A határon átnyúló együttműködés empirikus kutatásának eredményei
Az "elválasztás politikájával" szemben ma már a határon átnyúló regionális együttműködéseknek és a határok összekötő szerepének van létjogosultsága. A több évtizedes fejlődési folyamat során számos akadály hátráltatta az együttműködéseket, amelynek (részleges) megoldására bonyolult, komplex és sok szálon futó jogi gyakorlat alakult ki. Napjainkra lehetővé vált a kooperációk átláthatóbb és kezelhetőbb rendszerének megteremtése; ennek szakmai és társadalmi kommunikálása az egyik legfőbb feladat.
"Uraim, ha ezzel most nem foglalkoznak, hanem várnak még három hónapot, akkor már csak hullazsákokra lesz szükség"
Interjú Lakatos Istvánnal
|
