A cikk az európai emberi jogi rezsim hatását vizsgálja a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára. Feltárja, hogy míg az 1990-es években az AB határozataiban az európai mérce megállapításául szolgált a strasbourgi szervek gyakorlata, addig manapság már inkább csak többletérvként szerepel. Az AB a döntések meghozatalánál általában jól próbálja elrejteni, hogy honnan merít, de az bizonyosan elmondható, hogy figyeli az európai folyamatokat, döntéseket.

A cikk statisztikák és egyes jogok, így például a tisztességes eljáráshoz való jog példáin keresztül vázolja az európai emberi jogi rezsim megjelenését az AB gyakorlatában, kitérve a jelenleg folyó alkotmányozás egyes kérdéseire. Felmerül a kérdés, hogy a magyar Alkotmánybíróság az egyes alapjogok vizsgálata során melyik európai mércét kövesse majd, ha az Európai Unió csatlakozik az Európai Emberi Jogi Egyezményhez.

teljes cikk letöltése pdf formátumban...

Hivatkozás:
Szalai Anikó: "Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének megjelenése a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában". Kül-Világ, No. 4. (2010), 14-21. o.

A szerzőről:
Szalai Anikó egyetemi tanársegéd a Szegedi Tudományegyetem ÁJK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékén. Kutatási területe a nemzetközi szerződések joga, a nemzetközi humanitárius jog és emberi jogok, PhD témája a fegyveres konfliktusok hatása a nemzetközi szerződésekre.