A Kül-Világban megjelent tanulmányok Profilok a nemzetközi politika fontosabb szereplőiről A Kül-Világban megjelent dokumentumok A Kül-Világban megjelent könyvismertetések A Kül-Világban megjelent interjúk
A Kül-Világ aktuális száma
A Kül-Világ régebbi kiadásai
A Kül-Világ impresszuma
Információk a Kül-Világgal kapcsolatban
Kül-Világ régiófigyelő
Hasznos linkek az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont oldaláról
Regisztráció és feliratkozás a hírlevélre
Kül-Világ hírlevél
Keresés a Kül-Világ oldalain
Az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont honlapja


Téglási András:
A tulajdonhoz való jog védelme Európában – az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatának fényében

A XXI. század elején Magyarországon az egyén alapjogi védelmének, ideértve a tulajdonhoz való alapjogi védelmének körét három bírói fórum hivatott biztosítani: a magyar Alkotmánybíróság, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága. Ezek az intézmények azonban nem működhetnek egymástól függetlenül. A magyar Alkotmánybíróság már működésének kezdete óta felhasználta a strasbourgi gyakorlatból kikristályosodó jogelveket és követelményeket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxemburgi Európai Bíróság pedig hosszú évtizedeken keresztül, kezdetben egymástól függetlenül, majd egymás gyakorlatához közeledve – olykor egymással versengve, helyenként még egymásnak ellent is mondva – kifejlesztette egységes tulajdonvédelmi rendszerét. Mivel a tulajdonhoz való jog az Emberi Jogok Európai Egyezménye által garantált jog, ezért annak tartalma – az EU Alapjogi Chartája alapján – ma már meg kell feleljen a strasbourgi bíróság gyakorlatának.

teljes cikk letöltése pdf formátumban...

Hivatkozás:
Téglási András: "A tulajdonhoz való jog védelme Európában – az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatának fényében". Kül-Világ, No. 4. (2010), 22-47. o.

A szerzőről:
Téglási András 2006-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, majd az Egyetem Doktori Iskolájában 2009-ben abszolutóriumot. Fokozatszerzési eljárása a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában jelenleg folyamatban van. 2007-től egyetemi tanársegédként dolgozik a KGRE Alkotmányjogi Tanszékén, meghívott előadó a Polgári Jogi Tanszéken, illetve a Rendőrtiszti Főiskola valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékein. Kutatási területe: alapjogok, emberi jogok, különös tekintettel a tulajdonhoz való alapjog alkotmányos védelmére. Magyar és angol nyelven publikál, részt vett az Alkotmány kommentárjának elkészítésében is. Jelenleg az Országgyűlés Hivatalának jogi szakreferense.