Az Alkotmánybíróság még a ’90-es évek elején az Országgyűlést elmulasztott törvényalkotási kötelezettségének teljesítésére hívta fel, mégpedig a kisebbségek közéletben, pontosabban a törvényhozásban való kollektív részvételi jogát illetően. Kézzelfogható válasz azonban csak 2010 májusában kezdett körvonalazódni e felhívásra. Az ekkor elfogadott alkotmánymódosítás ugyanis amellett, hogy csökkentette a parlamenti képviselők számát, egyúttal a tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség országgyűlési képviseletének biztosításáról is rendelkezett.

Konkrétumokat, részleteket ugyan még nem ismerünk a formálódó szabályozásról, ennek ellenére azonban, sőt épp ezért jelen tanulmány arra vállalkozott, hogy körbejárja e hosszú ideje függőben lévő kérdéskört. Fókuszálva egyrészt a kisebbségi ombudsman által már felvázolt koncepcióra, másrészt a régiós (kelet-közép- illetve délkelet-európai) példákra, harmadrészt pedig a nemzetközi szinten megfogalmazott elvárásokra.

teljes cikk letöltése pdf formátumban...

Hivatkozás:
Csapó Zsuzsanna: "A kisebbségek parlamenti képviseletének kérdése az "Új Alkotmány" küszöbén". Kül-Világ, No. 1-2. (2011), 82-101. o.

A szerzőről:
Csapó Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszékének adjunktusa. Diplomáit a pécsi egyetem jogász képzésén, majd európai szakjogász posztgraduális képzésén, illetve a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar szakdiplomácia szakirányú továbbképzésén szerezte. PhD dolgozatát 2009-ben védte meg, értekezésének címe: "Nemzetközi jogi védőháló a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek oltalmára".