Lattmann Tamás - Szalai Anikó:
Szerkesztői előszó és levél az Olvasóhoz
Kajtár Gábor:
A terrorizmus elleni önvédelem a XXI. században
A nemzetközi terrorizmussal szembeni önvédelem 2001 szeptembere után felmerült új doktrínája következtében az önvédelem jogához kapcsolódó minden garanciális szabály radikálisan kitágulna, vagy akár teljesen értelmét vesztené. A jogi korlátok kiterjesztése, az önvédelmi jog egyes komponenseinek tág értelmezése külön-külön is a tágan értelmezendő főszabály – szűk kivétel rendszerének lényegét kezdik ki, de kummulatíve alkalmazva e tágításokat nemcsak az önvédelem jogának, de a 2. cikk (4) bekezdésébe foglalt erőszaktilalomnak is a végét jelenti.
Kiss Amarilla:
A nemzetközi békéhez és biztonsághoz kapcsolódó határozatok végrehajtása Magyarországon
A nemzetközi békéhez és biztonsághoz kapcsolódó határozatok magyarországi végrehajtása a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát speciális szemszögből vizsgáló téma. A tanulmány célja, górcső alá venni a Biztonsági Tanács határozatait, azok jogi természetét illetve jogforrási jellegét valamint, hogy miképpen kerülnek kapcsolatba a magyar joggal, mindezen keresztül pedig nyomatékosítani az ellentmondásokat valamint az egységes gyakorlat iránti igényt.
Lattmann Tamás:
A nemzetközi büntetőbírói fórumokkal való együttműködés lehetősége vagy lehetetlensége a magyar jogi előírások alapján – különös tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróságra
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hatályos magyar jogszabályi rendszer mennyiben teszi lehetővé, hogy a Magyar Köztársaság konkrét esetekben együttműködjön a különböző nemzetközi büntetőbírói fórumokkal, különös tekintettel a jövőben várhatóan vezető szerepet betöltő Nemzetközi Büntetőbírósággal. Az elégtelenségek és a hiányosságok elemzése után javaslatokat fogalmaz meg mind a folyamatban lévő alkotmányozás, mind pedig a jövőbeli jogalkotás számára.
Kirs Eszter:
A nemzetközi büntető igazságszolgáltatás nemzeti jogrendre gyakorolt hatásának korlátai – Esettanulmány az ICTY és Bosznia-Hercegovina igazságszolgáltatási rendszerének kapcsolatáról
A tanulmány a nemzetközi büntetőbíráskodás nemzeti jogrendre gyakorolt hatásait vizsgálja az ENSZ ex-jugoszláv büntető törvényszékének (ICTY) példáján keresztül, Bosznia-Hercegovina igazságszolgáltatási rendszerére fókuszálva. Bosznia-Hercegovina példája rendkívül izgalmas e tekintetben, hiszen rávilágít az alapvető kihívásokra, melyekkel egy felkészületlen, a nemzetközi büntetőjogi elvárásoknak való megfeleléshez szükséges anyagi és eljárási jogi szabályok híján lévő jogrendszernek kell szembenéznie, amikor tényleges joggyakorlásra kényszerül.
Ganczer Mónika:
A határon túli magyarok kettős állampolgárságának nemzetközi jogi és belső jogi aspektusai:
a kollektív elvesztéstől a könnyített megszerzésig
A magyar állampolgársági törvény módosításának célja az állampolgárság megadása azon személyek számára, akik - vagy akik felmenői - a történelmi események során elveszítették magyar állampolgárságukat. A történelmi előzmények mellett, a tanulmány vizsgálja a szomszédos államok kettős állampolgársági gyakorlatát, különös figyelmet fordítva a Szlovák Köztársaságra. A szerző kitér a határon túliak magyar politikai közösséghez tartozásának és állampolgárságuk effektivitásának értelmezésére, valamint a korábbi állampolgárságuk esetleges elvesztése kapcsán a de facto hontalanság problémájára.
Csapó Zsuzsanna:
A kisebbségek parlamenti képviseletének kérdése az "Új Alkotmány" küszöbén
A tanulmány áttekintést kíván adni arról, hogy a 2010. májusi alkotmánymódosítást követően milyen elvek, elképzelések mentén körvonalazódhat a kisebbségek országgyűlési képviseletének biztosítása Magyarországon. Miként orvosolható az a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség, amelynek kiküszöbölésével a mindenkori hazai törvényhozás immár két évtizede adós a magyarországi kisebbségek irányában.
Kecskés Gábor:
A környezetvédelem és a kapcsolódó környezeti kérdések megjelenése a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában
A tanulmány a nemzetközi jogi felelősség és a nemzetközi környezetvédelmi jog kapcsolódó kérdéseit elemzi, három releváns nemzetközi bírói fórum gyakorlatával összhangban. A tanulmány kísérletet tesz annak bizonyítására, hogy egyes, általánosan kötelező nemzetközi jogi normák hiányában a bírósági esetjogban megnyilvánuló absztrakt elvek, kvázi-precedensek hívhatók segítségül a környezeti kárfelelősséget érintő ügyek bírói úton történő eldöntésében.
Pánovics Attila:
Környezetvédelem az új Alkotmányban
A környezetvédelmi szabályozás az elmúlt néhány évtizedben rendkívül látványos fejlődésen ment keresztül, ennek ellenére a környezet romlását nem sikerült megállítani. Jogállami keretek között a hatékony jogi szabályozás jelenti a legfontosabb garanciát arra nézve, hogy a szükséges változások mielőbb elindulhatnak a gyors és határozott állami intézkedéseknek köszönhetően. Ehhez már az Alkotmány szintjén is szükség lenne a fenntarthatóság koncepciójának és elveinek kifejezett megfogalmazására.
Schiffner Imola:
A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog a magyar Alkotmányban
Az Alkotmány 69. § (3) bekezdése így rendelkezik: "Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze." A Magyar Köztársaságban a már meglévő állampolgári jogok mellé, a gyakorlatban már érvényesülő, újabb jogosultságot kívántak meghatározni ezzel a rendelkezéssel, a magyar állampolgárok jogai és érdekei külföldi védelmének alkotmányos alapjogát. A legfontosabb kérdés, hogy az Alkotmány rendelkezése valójában milyen védelmet takar.
|
