Schiffner Imola:
A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog a magyar Alkotmányban
Az Alkotmány 69. § (3) bekezdése így rendelkezik: "Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze."
A nemzetközi jog nem tiltja meg az államok számára, hogy állampolgáraik felé kötelezettséget vállaljanak a védelemre, így akár a diplomáciai védelem nyújtására is. Mindenesetre a nemzetközi jog tradicionális megközelítése alapján az államnak semmiképp nincs kötelezettsége a diplomáciai védelem nyújtására. Az államok azonban dönthetnek úgy, hogy alkotmányban rögzítik az állampolgár jogát államának védelmére.
A Magyar Köztársaságban a már meglévő állampolgári jogok mellé, a gyakorlatban már érvényesülő, újabb jogosultságot kívántak meghatározni ezzel a rendelkezéssel, a magyar állampolgárok jogai és érdekei külföldi védelmének alkotmányos alapjogát. A legfontosabb kérdés, hogy az Alkotmány rendelkezése valójában milyen védelmet takar. Maga az Alkotmány nem differenciál, elvileg a fent említett rendelkezés mind a diplomáciai védelem, mind a konzuli védelem intézményét magában foglalja. A rendelkezés valódi tartalmának meghatározása érdekében végzett elemzések, a vonatkozó jogszabályok áttanulmányozása azonban mást mutat.
A szerzőről:
Schiffner Imola az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének tanársegédje. Nemzetközi jogot és Európa-jogot oktat. Doktori Értekezését a diplomáciai védelem témakörében készítette.
|
