Csiszár Esztella:
A törzsi társadalmi szerkezet hatása Líbia politikai viszonyaira Qaddzáfi után
A törzsi társadalmi szerkezet általános értelmezésben a rokoni kapcsolatok komplex hálózatát jelenti, melyben a családi kötelékek elsőbbséget élveznek a politikai szövetségekkel szemben. A törzsek tagjai kollektív identitással rendelkeznek, s ez jelentősen befolyásolja társadalmi szerepvállalásaikat. A törzsiség fogalmára azonban nincs egységes definíció, s mivel gyakran pre-modern értelemben használja a szakirodalom, ez nagymértékben megnehezíti a modern társadalomban is tovább élő jelenség megértését.
Muammar Qaddzáfi modernizációs programja igyekezett háttérbe szorítani a törzsiségen alapuló társadalompolitikát Líbiában. Azonban a felszín alatt, a kultúra szövetébe mélyen beívódva a törzsi struktúra továbbra is hatást gyakorolt a politikai életre. A dolgozat célja feltárni a líbiai társadalom törzsi szerkezetének kialakulását és hagyományait. A 2011. február 17-én kezdődő felkeléshullám lefolyásában jelentős szerepet játszottak a törzsi elkülönülések, s ezek hatása a jelenlegi átmeneti időszakban is fontos tényező. A másik fontos törésvonal az iszlám helyének meghatározása a líbiai társadalomban. Az átmeneti időszak demokratizációs törekvéseinek frontvonalait vizsgálva tekintetbe kell vennünk az iszlamista pártok térnyerését és a törzsek hegemón küzdelmeit. Jelen tanulmány ezek feltérképezésére vállalkozik.
A szerzőről:
Csiszár Esztella a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves doktorandusz hallgatója. Kutatási témája az iszlám társadalmi és politikai diskurzusainak vizsgálata a Maghreb-térségben poszt-strukturalista diskurzuselméleti megközelítésben.
|