A Kül-Világban megjelent tanulmányok Profilok a nemzetközi politika fontosabb szereplőiről A Kül-Világban megjelent dokumentumok A Kül-Világban megjelent könyvismertetések A Kül-Világban megjelent interjúk
A Kül-Világ aktuális száma
A Kül-Világ régebbi kiadásai
A Kül-Világ impresszuma
Információk a Kül-Világgal kapcsolatban
Kül-Világ régiófigyelő
Hasznos linkek az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont oldaláról
Regisztráció és feliratkozás a hírlevélre
Kül-Világ hírlevél
Keresés a Kül-Világ oldalain
Az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont honlapja


Péczeli Anna:
Nukleáris energiaipar az Egyesült Államokban a fukushimai katasztrófát követően

A növekvő globális energiaigények kielégítése egyre komolyabb kihívás elé állítja a nemzetközi közösséget. A fosszilis energiák területén bekövetkezett árnövekedés és a széndioxid kibocsátást korlátozó törekvések miatt ugyanis nem sok alternatíva maradt. 2000 óta viszont úgy tűnik, hogy az államok többsége ezt az igényt elsősorban az atomenergia arányának növelésével akarja kielégíteni. Ennek következtében a jelenleg működő 432 atomreaktor mellé további 565 reaktor építését tervezik a következő 15 évben. Ezt a nukleáris reneszánszt azonban komoly csapás érte a 2011. márciusi fukushimai nukleáris balesettel.

A japán katasztrófa következtében világszerte felülvizsgálat alá vetették az atomreaktorokat, illetve szigorúbb szabályokhoz kötötték működésüket és élethosszuk meghosszabbításának kérdését. Némely állam olyan messzire ment, hogy a fukushimai események nyomán az atomenergia teljes kivezetése mellett döntött. Ez a csoport azonban erős kisebbségben maradt azokkal szemben, akik a szabályozási lépéseken túl, nem szabtak komolyabb korlátokat az atomenergia további térnyerésének. Nem volt ez másképp az Egyesült Államokban sem, mely a világ legnagyobb nukleáris iparát működteti.

A fukushimai eseménysorozat ugyan komoly vitákat keltett az országon belül, mégsem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a német és olasz példákhoz hasonló drasztikus lépést eredményezzen. Mindez azonban nem csak strukturális okokra és az atomenergia széles körű alkalmazására vezethető vissza, hanem a társadalmi és politikai akarat hiánya is komolyan közrejátszott abban, hogy a Fehér Ház is azon államok csoportjához csatlakozzon, melyek a jövőben szigorúbb körülmények között, de ugyanúgy bővítik tovább nukleáris kapacitásaikat.

teljes cikk letöltése pdf formátumban...

Hivatkozás:
Péczeli Anna: "Nukleáris energiaipar az Egyesült Államokban a fukushimai katasztrófát követően". Kül-Világ, No. 1-2. (2012), 47-63. o.

A szerzőről:
Péczeli Anna a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának másodéves hallgatója. Fő érdeklődési köre az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikája. Disszertációjának pontos kutatási témája az Obama-adminisztráció és a nukleáris leszerelés kérdése.