Jelen tanulmány a Római Statútum 16. cikkének rövid kritikai elemzésére vállalkozik: a Biztonsági Tanács azon statútumbeli jogkörén alapuló problémákat felvetve, amely alapján a BT felkérheti a Nemzetközi Büntetőbíróságot, (megújítható) 12 hónapra függesszék fel az ICC előtti nyomozás és/vagy vádeljárás elindítását illetve folytatását, mégpedig a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében, az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján hozott határozattal. A következő kérdésekre törekszik választ keresni a szerző. Mennyiben rengeti meg, vagy épp szolgálja az ICC függetlenségét a politikai alapon működő BT ezen hatásköre? Hogyan egészítik ki egymást a Statútum 13(b) és a 16. cikkei (azaz a BT jogköre ügyeket az ICC elé utalni, valamint az eljárás megakasztásának lehetősége)? Miként egyeztethetők össze, szembeállíthatók-e a béke megteremtésének/megtartásának követelménye és az igazságszolgáltatás igénye? Milyen kísérletek történtek eddig a 16. cikk felhívására: milyen alapon, milyen reakciókat kiváltva? Mely kockázatokkal kell szembesülni – politikai és gyakorlati következményekkel – a BT felfüggesztést kezdeményező fellépése esetén, s miként lehet minimalizálni e problémákat?

teljes cikk letöltése pdf formátumban...

Hivatkozás:
Csapó Zsuzsanna: "A Nemzetközi Büntetőbíróság és az ENSZ Biztonsági Tanácsának viszonyrendszere a Római Statútum 16. cikkének fényében". Kül-Világ, No. 4. (2012), 42-59. o.

A szerzőről:
Csapó Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszékének adjunktusa. Jogász és európajogi szakjogász végzettségét a Pécsi Tudományegyetemen, míg szakdiplomáciai szakértő diplomáját a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán szerezte. Kutatási területe: a természetes személyek nemzetközi jogon alapuló büntetőjogi felelőssége. PhD disszertációját 2009-ben védte meg "Nemzetközi jogi védőháló a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek oltalmára" címmel.