Tarrósy István:
Japán Afrika-politikája a TICAD V után
A tanulmány Japán újratervezett Afrika-politikáját mutatja be a Jokohamában 2013 június elején rendezett TICAD V konferenciát követően. A Tokiói Nemzetközi Afrikai Fejlesztési Konferencia (TICAD) „műfajában” és célkitűzéseiben az afro-ázsiai reláció első csúcsdiplomáciai eseménye volt 1993-ban. Azóta sokan (az afrikaiak számára minden bizonnyal) vonzó hasonmásokkal – és számos egyéb kemény politikai tétellel is – igyekeznek az afrikai partneri kapcsolatokat fejleszteni, bővíteni. Minden szereplő – így a már egy jó ideje legaktívabban építkező Kína, de más feltörekvő gazdaságok, köztük példuál Törökország, Brazília, India, vagy Dél-Korea, és persze a volt európai gyarmatosítók és az USA is – természetesen a „win-win” (vagy még inkább „tripla nyertes”) gondolat jegyében, de értelemszerűen saját nemzeti érdekeiket (is) figyelembe véve „törődnek” Afrikával. Legutóbb még Magyarország is hasonló külpolitikai „fogással” állt elő pár nappal a jokohamai csúcs után, amikor 2013. június 6–7. között megrendezte a Budapest Africa Forumot. Az elemzésben bemutatásra kerül, hogyan igyekszik Japán megtartani, egyúttal hatékonyan újrafogalmazni afrikai jelenlétét és szerepvállalását, miközben fő vetélytársa, Kína, fokozatosan válik az afrikai országok zöme számára az első számú kereskedelmi-befektetési-fejlesztési partnerré.
A szerzőről:
Tarrósy István, politikatudomány PhD, egyetemi adjunktus, Afrika-kutató. A PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatója, az Afrika Kutatóközpont vezetője. Az Afrika Tanulmányok folyóirat szerkesztőbizottsági elnöke. A cikk írásakor Fulbright Visiting Research Scholar a University of Florida Center for African Studies-ban. 2010-ben a Japan Foundation ösztöndíjasaként kutatott Japánban. A cikk a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával készült.
|
